Fantomkonténerekkel gyűjti a használt ruhát a MoHu
Több olyan konténer is szerepel a MoHu térképén, ami a valóságban nem létezik, vagy ha mégis, akkor nem ott, ahol jelzik. A ténylegesen létező konténerek száma azonban így is megduplázódott.
Több olyan konténer is szerepel a MoHu térképén, ami a valóságban nem létezik, vagy ha mégis, akkor nem ott, ahol jelzik. A ténylegesen létező konténerek száma azonban így is megduplázódott.
Az amerikai Delaware-i Egyetem kutatóinak fejlesztése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben kevesebb legyen a világon a textilhulladék.
Az alapvető cél a fast fashion termékeknek hosszabb életet adni.
Ghánában, Pakisztánban és Chilében is lassan egész iparág épül arra, hogy a textilszemétből valamennyi visszamenjen oda, ahonnan jött.
A fejlett világban eldobott öltözékek jelentős része gigantikus szeméthegyként a harmadik világban végzi. A másfél ezermilliárd dollár bevételű divatipar és a fogyasztási szokások változására van szükség, több országban már környezeti felelősséget követelnek meg a gyártóktól. Az EU-ban és Magyarországon is jön az új szabályozás.
Néhány hónap alatt 75 milliós fogyasztói táborával a magyar piacra is berobbant egy litván online platform a használt ruhák adásvételére. A jelenség nem független a gazdasági válságtól, de azt is jelzi, hogy változóban van az emberek viszonya a tulajdonhoz, és egyre többen vevők a közösségi élményre.
A fenntarthatóság jegyében használt ruhákat fog árulni az áruházlánc, egyelőre hét hazai üzletében. Senki ne számítson azonban turkálóra.
Évente 39 ezer tonna, a világ minden tájáró odahordott használt ruhát raknak le a világ legszárazabb területén.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
A köztársasági elnök szerint a ruhaipar az egyik leginkább környezetszennyező iparág.
Kolozsváron lehet majd először használt ruhát venni az Auchanban.
Nemcsak kevesebb hulladékkal jár, ha eladják a már nem hordott ruhadarabokat, de óriási üzleti lehetőséggel is kecsegtet a másodlagos luxuspiac.
Egy olyan programot indított a Levi's, aminek keretén belül ajándékkártyáért cserébe visszaviheti az üzleteikbe a már nem hordott farmerét, amit a cégnél kitisztítanak és eladnak.
Országonként eltérő okok vannak, de a fenntarthatóság szinte mindenhol a lista vége felé található.
A problémák megoldása érdekében a használtruha-kereskedőkön kívül mindenkit beengednének és megváltoztatnák az őstermelői szabályozórendszert is.
Szőnyegek és szigetelőanyagok gyártására alkalmas textilipari alapanyagokat tudnak előállítani használt ruhaneműkből svájci kutatók. Már azon is dolgoznak, hogy a használt ruhákból új ruhák születhessenek.
Évről évre egyre több ruhát vásárolunk és dobunk ki, pedig a már nem kellő ruhadarabok jelentős része még tökéletesen hordható. A használt ruhák és a textíliák újrahasznosítására irányuló technológiai lehetőségek egyelőre végesek, és az is kérdés, lesz-e egyáltalán piaca az így készült termékeknek.
A LiveRobe egy újonnan indult kezdeményezés, amely segít felfrissíteni ruhatárunkat, és közben megszabadulni a már megunt ruhadaraboktól. A kapcsolódó alkalmazás már tölthető.
Egy őszi bemutatójuk díszletéhez nagy mennyiségű használt ruhára van szükségük. Zsákokban várják az adományt.
Összeomlani látszik a globális használtruha-kereskedelem, épp azért, mert egyre nagyobb a felesleg. Magyarország a kilencedik legnagyobb importőr.